Kérjük, támogassa Szövetségünk működését adója 1%-val! Köszönjük!
Adószámunk: 19635394-1-41
Gyõr-Moson-Sopron megye
A Rábaköznek nevezett jellegzetes történelmi, földrajzi és néprajzi tájegységet délen és keleten a Rába, nyugaton a Répce, északon pedig a Rábca folyók határolják, tehát tulajdonképpen folyami szigetnek tekinthető. Magyarország észak-nyugati részén, a Kisalföldnek a Dunától délre fekvő részén helyezkedik el.
A „köz” elnevezést a magyar nyelv általában azokra a területekre alkalmazza, amelyek folyók között fekszenek és az esetek többségében az összeömlő vizek kisebbikéről nevezik el, jelen esetben a Rábáról. Tehát területünk a Duna és a Rába között elhelyezkedő síkság.
A történelmi időkben Rábaköz Sopron vármegyéhez tartozott. Két területi központja Csorna és Kapuvár. A rábaközi parasztság életében döntő szerepet játszott az a körülmény, hogy viszonylag közel laktak olyan nagyobb városokhoz, mint Győr és Sopron, vagy kicsit távolabb Pozsony és Bécs. Ezek piacain jó haszonnal adhattak túl termékeiken. A rábaközi falvak népe így könnyebben, gyorsabban került jómódba, polgárias jólétre, mint városoktól távol eső más tájak lakossága.
A fentiek ellenére az itteni parasztság rendkívül gazdag hagyományt őrzött meg szinte napjainkig. Színes, sokféle viseletük, gazdag tánchagyományuk mellett elsősorban prózai népköltészetük emelkedik ki. Ezen belül is különösen sok mondájuk beszél a hiedelmek világáról, például a magyar nyelvterületen máshol ritkán szereplő aranyhajú tündérekről.
A Rábaköz valamikor a folyók és mocsarak közül kiemelkedő szigetekre épült falvakból állt. Ezekre a szigetekre már az ősember is letelepedett. A víz elleni küzdelem már az ókorban megkezdődött. Ez a tájformáló tevékenység, a mocsarak lecsapolása, gátak építése, az áradásokkal szembeni védekezés a történelem folyamán mindvégig részét képezte az itteniek életének. Csak a nagy háborúk, pusztítások idején szünetelt. A mai vízrendszer a 0 19. század végre alakult ki, de a folyamat máig tart.
A mocsarak, lápok, vizes talajú, bő füvű legelők nagy része így kitűnő szántóföld lett, amelyen főleg gabonát termesztenek.
A Rábaköz lakosságát a tudomány folyamatosnak tekinti. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a Kárpát medence egyéb, még többet szenvedett vidékeivel, az itteni Árpád-kori magyar és besenyő utódaiból álló lakosság sohasem pusztult ki, vagy menekült el egészében. Túlélték a nyugati támadások, a tatárjárás, a török dúlás, a kuruc-labanc háborúk pusztításait elrejtőzve az erdők, mocsarak mélyén. A sok szenvedés, cserélődés, bevándorlás ellenére a rábaköziek joggal tekintik magukat a honfoglalók leszármazottainak.
Tagjaink Győr-Moson-Sopron megyében:
|
Kapuvár Néptáncegyüttes
|
Kapuvár
|
|
Bokréta Néptánc Együttes
|
Szany
|
|
Szili Hagyományőrző Együttes
|
Szil
|
|
Énekes Lenke Hagyományőrző Csoport
|
Vitnyéd
|
