Kérjük, támogassa Szövetségünk működését adója 1%-val! Köszönjük!
Adószámunk: 19635394-1-41
Heves és Nógrád megye
PALÓCOK
A palóc népcsoport neve és eredete máig vita tárgya. Az biztosan állítható, hogy a 19. század folyamán, amikor a kialakulóban lévő néprajz-tudomány először fordult érdeklődéssel feléjük, ez a név lekezelő, sértő gúnynév volt, amelyet elsősorban a déli, alföldi vidékek lakói használtak a nyári idénymunkára ide érkező, különös tájnyelvet beszélő idegenekre.
A szó „polovec” formában a középkori keleti szláv nyelveken török nyelven beszélő sztyeppei nomádot jelentett, az orosz krónikák így nevezték a kunokat. Az Árpád-kor korai időszakában ide telepített kun néptöredékek kaphatták ezt a nevet az itt élő szlávoktól, a mai szlovákok őseitől. Adatok vannak ugyanakkor arra is, hogy a honfoglalás után a később Palócföldnek nevezett nagytáj egyes vidékein a Hétmagyarral együtt érkező, kazár nyelvû kabarok kaptak szálláshelyet, így a név rájuk is vonatkozhatott.
A Kárpát medencének a Dunántúltól és a Nagyalföldtől északra fekvő tájait a magyar köznyelv Felföldnek, Felvidéknek nevezi. Ez az elnevezés arra a hagyományos magyar földrajzi szemléletre vezethető vissza, amely szerint a Kárpát-medence központja valahol a Duna-Tisza közének az északi részén, az egykori, kora Árpád-kori Visegrád megye területén található. Ebből a nézőpontból eredeztethetők egyéb földrajzi nagytáj-elnevezéseink is. Ehhez a ponthoz képest van a Dunántúl túl a Dunán, a Tiszántúl túl a Tiszán, ettől felfelé van a Felvidék stb...
Egy időben az egész Felföld lakosságát „palóc” névvel illették, de ma már a néprajz ennél finomabb megkülönböztetésekkel dolgozik, bár egyes tájegységek határai máig vitatottak.
A Palócföld déli határa könnyen meghúzható, azonos a hegyes vidék déli határával, az alföldi sík vidék északi peremével. Az északi határ gyakorlatilag azonos a magyar nyelvhatárral. Kelet-Nyugati viszonylatban a legszûkebb értelmezések egyike szerint a Palócföld Gömör, Borsod, Heves és Nógrád megyék érintkező határvidéke. Az elterjedt tágabb értelmezés szerint a palócok lakta területet nyugaton a Garam, keleten pedig a Sajó, vagy a Hernád folyók határolják.
Bármelyik szemléletet is fogadjuk el, Heves és Nógrád a Palócvidék központi törzsterülete. Lakóinak tájszólása, gazdag, kis tájanként is változatos viselete, táncai, népi világszemlélete a palóc folklór szerves részét alkotja.
Tagjaink Heves megyében:
| Boldogi Hagyományőrző Csoport | Boldog |
| Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyüttes | Felsőtárkány |
| Mikófalvi Öntevékeny Hagyományőrző Népi Együttes | Mikófalva |
| Palócbokréta Hagyományőrző Egyesület | Parád |
Tagjaink Nógrád megyében:
| Örökifjú Asszonycsoport | Kazár |
|
Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Együttes
|
Rimóc
|
| Muskátli Hagyományőrző Együttes | Varsány |
