Muharay Elemér Népművészeti Szövetség

Kérjük, támogassa Szövetségünk működését adója 1%-val! Köszönjük!

Adószámunk: 19635394-1-41

Somogy megye

A jelenlegi Somogy megye területét a magyar nép már évszázadok óta nevezi Somogynak, Somogyságnak, a helybeliek olykor öntudatosan Somogyországnak. A név valószínûleg az erdei "som"-ból származik, „somban gazdagot” jelent.
Baksay Sándor a 19. század végén így róla: „A legnagyobb, legnépesebb, legmagyarabb, legrégibb eredetû, történeti múltban leggazdagabb megyéink egyike: várostalan, kőtelen, erdőséges és nagy termékenységû föld”. A legmagyarabb jelző arra utal, hogy a történeti Magyarország megyéi közül Somogy azon kevesek közé tartozott, ahol alig élt nem magyar eredetû nemzeti kisebbség.
Somogy egykor sűrű erdős területét északon a Balaton, délen pedig a Dráva határolja, keleten a tolnai dombok, nyugaton a zalai dombvidék. A történelem folyamán a megye területi kiterjedése többször is változott. Az Árpád-korban átnyúlt a mai Horvátország területére is egészen a Száváig, míg Dél-keleten az 1950-es évekig ide tartozott a Szigetvidék, vagyis Szigetvár környéke.
Somogy a szokásos értelemben nem tekinthető egységes kultúrájú néprajzi csoportnak, mégis sajátos történelme és földrajzi helyzete okán, a sok közös jellegzetességből adódóan környezetétől jól megkülönböztethető nagytáj. Több részre tagolódik.
Leggyakrabban Külső és Belső Somogyi részre osztják. Belső Somogy a Kapos folyótól délre, dél-nyugatra elhelyezkedő, a Drávához közelebbi, Zalával szomszédos rész neve, míg Külső Somogynak a Balaton menti és az északi, észak-keleti, Tolna és Fejér felé eső részt nevezik. Ezeken belül a sok hasonlóság mellett, amelyek megadják a „somogyiság” mibenlétét egyes kistájak markánsan, vagy kevésbé élesen, de elkülönülnek egymástól, határaik jól megrajzolhatóak.
Ilyenek Külső Somogyban a Koppány-mente, a Balaton-mellék, a Nagyberek. A két rész határán a Vízmente a Kapos folyó völgyében. Belső Somogyban a Sziget-vidék, a Rinya-mente és a Zselic. Meg kell említeni a dráva-menti horvátokat is.
A dunántúli nagytájak magyar népcsoportjai közül talán Somogynak a leggazdagabb a folklórja, ezen belül a tánc és zene mellett hiedelemvilága és népköltészete is. Az egykori uradalmi cselédek, a parasztság szegényebbjei és mindenekelőtt a pásztorok idősebb generációi még az 1970-es évek közepén is kimeríthetetlen gazdagságát hordozták emlékezetükben az egykori hagyománynak.
Tagjaink Somogy megyében:
Karádi Hagyományőrző Táncegyüttes
Karád