Kérjük, támogassa Szövetségünk működését adója 1%-val! Köszönjük!
Adószámunk: 19635394-1-41
Hosszúhetényi Népi Együttes
A Hosszúhetényi Népi Együttes megalakulása - 1972 óta, egyik jeles képviselõje a baranyai magyar hagyományok õrzésének, utóda a harmincas évek Hetényi Gyöngyösbokrétájának és az ötvenes évek népi együttesének.
Az eltelt 32 év alatt számtalan hazai és külföldi fesztiváldíjban részesült, tulajdonosa az Örökösen Kiváló Együttes címnek.
Az utóbbi évek szakmai megmérettetését a hollandiai EUROCULT, a DUNAMENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL, valamint a népviselet-bemutató sikere jelzi. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpada „kiválóan minõsült” elismerésben részesültek. Az együttes Lengyelországban Magyarországot képviselte a hetedik alkalommal Wegrów-ban megrendezett „Európai Esküvõ„ elnevezésû nemzetközi folklórfesztiválon.
A jelenlegi együttes fõ törekvése, hogy a helyben gyûjtött, még fellelhetõ néma- és hangosfilmekrõl a táncokat, magatartásmódokat a táncosok visszatanulják, színpadi formában bemutassák, a fiatalok számára átélhetõvé tegyenek olyan szokásokat, hagyományokat, melyek a mai generációk számára már nem is értelmezhetõk.
Az együttest saját „rezesbandája” kíséri.
Az együttes vezetõje: Papp János.
Az együttes műsorai:
Hagyományõrzõ koreográfiák:
Kaszás János : Hetényi vígságok (kb. 14 perc)
Kaszás János: Hetényi tavaszváró (kb. 13 perc)
Kaszás János: Sej besoroztak (kb. 8 perc)
Papp János: Hosszúhetényi lakodalmas (kb. 17 perc)
Füzi Gyula szólóénekes népdalokat énekel
Zenekar önálló zenekari blokk
Nem hetényi mûsorszámok:
Heil Helmut: Szűri táncok (német)
Heil Helmut: Kalapos tánc (német)
A hosszúhetényi népviselet
A XVIII. és a XIX. században Hosszúhetényben és környékén is általános a fehér hímzéssel díszített hófehér ruházat. A keményített ruhadarabokat - vasárnaponként – a templomba menet, egyébként pedig lakodalmakon, temetéseken vették fel.
Hosszúhetényben nagyon sokáig, még a XX. század elsõ évtizedeiben is a gyász színe a fehér volt. (1978-ban fordult elõ utoljára, hogy egy 92 éves nénit kívánságára, halálakor ebbe a viseletébe öltöztettek és temettek el)
A fehér hímzés az 1870-es évektõl kezd színesedni.
*
A „vettes” anyagok: a „kázsmér”, a bársony, a selyem egyre inkább tért hódít. A viseletek még hordoznak korábbi jegyeket, de alapvetõen a húszas-harmincas évek polgárosodó paraszti divatját tükrözik.
A nõi viselet egyik különlegessége a homlok fölött vastag „hurkába” csavart haj, melyet elõrefésülés, és fonás után egy szalaggal lekötöttek, majd hátracsavartak. A fonást a fejtetõn kontyban rögzítették. Ehhez a kontyhoz tûzték hozzá a menyasszony koszorúját, a menyecske gyöngyös „fékötõjét”, vagy az idõsebb asszonyok „sipkás fékötõjét”.
*
A lányok haját egy ágba fonták.
*
A menyasszonyon és az ünnepi viseletû menyecskén nyakba-szedett „szélösimögöt” láthatunk.
Az ujja bõ csipke ill. „slingõtt” lenvászon, amelyet könyök felett szalaggal vagy pertlivel kötöttek meg. A szép tartást az alsó ing keményített ujja biztosította.
A köznapi nyári viseletû menyecske bevarrott, szûk ujjú ingén – itt – száröltéses díszítés látható, de korábban keresztszemes, mely kezdetben fehér vagy egyszínû, késõbb - a harmincas évektõl - színesebb.
*
Az ünnepi viselet elmaradhatatlan kelléke a nagy, háromszög alakú vállkendõ, mely két részbõl állt:
Az alsókendõ vászon anyagú, kézzel hímzett, sûrûn rakott, széles csipkével szegélyezett kendõ.
A felsõkendõ anyaga selyem vagy „kázsmér”, melyet széles fekete csipke díszít. A fekete csipke szép tartását cukros vízzel érték el.
A menyasszony alsó és felsõ kendõje is fehér, gazdagon „slingõtt”.
*
Az asszonyok és lányok archaikus mintásan szõtt, de tiszta fehér felsõszoknyáját fokozatosan „vettes” anyagból készített „kázsmér” vagy hímzett bársonyszoknyák váltották fel.
Mindkét esetben 3-4 alsószoknyát - „pöndõt”- vettek alá, melyeknek a hossza a legalsótól kiindulva fokozatosan nõt. A pöndõk alját horgolt vagy vettes csipke díszítette.
A kötényviselet változásán ugyanazt az utat kísérhetjük végig, amely a többi felsõruházat anyagának módosulásán figyelhetõ meg.
A menyasszonyon „slingõtt” kötény, a lányon hímzett bársonykötény, a menyecskén pedig selyemkötény látható.
A köznapi viseletû asszony kék vászonkötényt kötött maga elé, hogy védje olcsóbb anyagból - vászonból, flokonból, kékfestõbõl - készült, szintén ráncba szedett szoknyáját.
Ünnepi viselethez tartozott a saját maguk által hímzett, horgolt csipkével díszített, kézben tartott kendõ.
*
A férfiak ünnepi viseletében (a közeli város hatására is) hamarabb megjelenik az általánosabb, polgáriasodó viselet.
Jellegzetes szabású kalap, vászon vagy gyolcs ing, kabát, csizmanadrág keményszárú csizma a hosszúhetényi férfi ünnepi viselete.
Hétköznap csizmanadrág helyett bõszárú gatyát viseltek köténnyel. Csizma helyett mezítláb, pacskerban vagy klumpában dolgoztak.
*
A lányok, asszonyok „csöcsös” vagy „bütykös” harisnyája a kor nõideáljának megfelelõen vastagította a lábszárukat.
Lábukon a lányok papucsot vagy fekete pántos cipõt, a fiatalasszonyok hímzett fekete bársonycipõt hordtak ünnepi alkalmakkor.
Dologidõben mezítláb, papucsban vagy kisújbányaiaktól vásárolt tutyiban, klumpában jártak.
A viseletekben ma is táncolnak a hosszúhetényi táncosok, bár hangsúlyozni kell, hogy a legdíszesebb öltözékben templomba jártak elõdeik.
Táncalkalmakkor egyszerûbb, olcsóbb anyagú ruhákat hordtak.
Hosszúhetényrõl megjelent kiadványok:
Hosszúhetény (Száz Magyar Falu sorozat) Szerk: Bezerédy Gyõzõ
Saját kiadványok:
Dallos Nándorné: A hosszúhetényi iskola története
Dallos Nándor: Hosszúhetény község ragadványnevei
Dallos Nándor: A hosszúhetényi malmok
Dallos Nándor – dr. Pesti János: Hosszúhetényi Szótár
77 hosszúhetényi népdal Szerk: dr. Várnai Ferenc
A hetényi kertek alatt… Hosszúhetényi népdalok, néptáncdallamok és népszokások Hangkazetta
Magyar népi viseletek 2. Videoanyag a Muharay Szövetség kiadásában
