A Muharay Elemér Népművészeti Szövetséget azért alakítottuk – hagyományõrzõ és nemzetiségi együttesek, néprajz-, néptánc- és népzenekutatók, Muharay Elemér hajdani népi együttesének tagjai és a népi kultúra iránt érdeklõdõ magánszemélyek – mert fontosnak tartjuk, hogy a közösségeket megtartó tradíciók fennmaradjanak és tovább éljenek. Szövetségünknek mintegy 2500 tagja van, s munkánk során együttesi találkozókat, szakmai konferenciákat, továbbképzéseket, haza és nemzetközi tapasztalatcseréket szervezünk.

A Szövetség alakulásának körülményei:

Az 1980-as évek vége a közművelõdés támogatásának mélypontja volt. Az intézmények költségvetését, személyi állományát leépítették, a közművelõdést, különösen az amatõr művészeti csoportokat támogató fenntartói rendszer (SZÖVOSZ, szakszervezetek, Tsz szövetség) összeomlott.

Akik ezekben az években a magyar falura figyeltek, azok tudták-látták, hogy milyen hátrányosan érintette ez az idõszak kistelepüléseinket, melyekre kulturális szempontból is a leépülés volt jellemzõ. A már beismerten elhibázott gazdaság- és mûvelõdéspolitika, a településkoncepciók, így pl. a „körzetesítés” tévedései nemcsak az ott élõket fosztották meg jogaiktól és lehetõségeiktõl, hanem végtelenül elszegényítették, egysíkúvá tették kulturális életünket is.

A nagy múltú, több évtizedes folyamatossággal mûködõ együtteseink (60-40-20 éves együtteseink 80 %-a) - akik saját településükön az emberi, politikai, gazdasági kapcsolatoknak is összefogói - eszméltek elsõnek. Közösségi, szervezeti hagyományaikra alapozva egyesületeket szerveztek, s egy-egy település művelõdési életének motorjaivá váltak. Olyan településeken, ahol a kultúra támogatása minimális, ahol a művelõdési házban félállású vagy tiszteletdíjas igazgató van, ahol az együttesi munkán kívül más művelõdési-közösségi lehetõség ma sincs.
Együtteseink számára az egyedüli támaszt az a többévtizedes szervezettség jelentette, melyet 1949 óta a Népművészeti Intézet majd jogutódjai biztosítottak. A 80-as évek végén azonban az intézeti munka lehetõségei is beszűkültek, s a fenntartók kiesésével elapadó támogatásokat az állami költségvetés nem tudta pótolni. Ezért is kezdeményezték, hogy élve az egyesületi törvény adta lehetõségekkel, alakítsuk meg a hagyományõrzõk országos szövetségét.
Azért is szorgalmaztuk önálló Szövetség megalakítását, mert a koreográfus és művészet-centrikus táncmozgalom, nemigen tudta felvállalni a falusi együttesek szakmai gondjait.

Szövetségünk működésével kapcsolatban lényegesnek tartjuk, hogy a 60 éve színpadra dolgozó falusi mozgalom szemléletében átalakult. A művészeti munka mellett egyre fontosabbá vált, hogy a hagyományt teljes körűen értelmezve alakítsák át szokásaikat, szervezzék intézményeiket és településük külsõ arculatát.

Alakulásunk ideje: 1990. május 26.

Közhasznúsági átsorolás: 2000. december 19.

A Szövetség tagjai: hagyományõrzõ, falusi együttesek, együttesvezetõk, néprajz, néptánc és népzenekutatók, vidéki értelmiségiek, Muharay Elemér hajdani együttesének tagjai, és a Népművészeti Intézet volt munkatársai.

Szövetségünk célja:

- A tánc-, zene-, és szokáshagyományok megõrzése és átörökítése. Fontos azonban, hogy a hagyomány ne csak színpadi mozgalomként legyen jelen kulturális életünkben, hanem meghatározza egy tágabb közösség, egy település saját kulturális öröksége iránti viszonyát. Arra törekszünk, hogy a kis települések kulturális, közösségi hagyományai, az ünnepekhez, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások, a mai viszonyokhoz igazodva újjáéledjenek. Olyan hagyományõrzõ mozgalmat építünk, melynek célja a nyugati (osztrák, svájci, svéd) hagyományõrzéshez hasonlóan nemcsak a hagyományok színpadra állítása, hanem mindazoknak a tradícióknak a megismerése, ápolása és terjesztése, melyek az egészséges közösségek, a társadalmak összetartói szerte a világon.

Céljaink részletesebben: